Kategóriák
Bejegyzések

Triatlon – első szezon

2021-ben végig csináltam az első triatlon szezonomat, amely során messze túlszárnyaltam korábbi elképzeléseimet! Nagyon izgalmas út van mögöttem. Rengeteget tanultam magáról a sportágról is és magamról is.

Korábbi bejegyzésemben (Triatlon – A vég nélküli kezdetek) már írtam arról, hogy hogyan kerültem a triatlon közelébe és hogyan jutottam el az első triatlon versenyemig tiszaújvárosba (sprint táv – 750 m úszás, 20 km kerékpár, 5 km futás), amely brutális élmény volt és beleszerettem a sportba! Ezzel elindult a triatlonos pályafutásom.

A versenyt követően lendületből még teljesítettem pár futóversenyt, majd kezdetét vette az alapozási időszak…vagyis kezdetét vehette volna. Novemberben ugyanis covidos lettem, így a december is még az óvatos visszatérésről szólt, januártól azonban már beindult az izgalmas munka és felkészülés az első igazi triatlonos szezonomra.

A felkészülés során sok ismerős, mégis új dolog ért. Meg kellett szoknom és bele kellett rázódnom a folyamatos, szervezett edzés munkába. Eleinte sokszor éreztem azt, hogy a kiírt edzésterveknél többet bírok, bírnék, azonban hosszú távon beigazolódótt, hogy bizony butaság lett volna türelmetlenül nekiesni a dolgoknak, mert annak rendje és módja szerint így is jelentkeztek egy idő után a fáradtság jelei. Meg kellett erősödnöm, ami csak lépésről-lépésre mehetett és Dusi (edzőm) szépen vezetett (és vezet mai napig is) végig ezen az úton.

Az úszással és a futással már régi ismerősök voltunk. Ismerősek voltak az edzések, az edzés adagok és a sportágak természete is. Például ismerem az uszodai írt és íratlan szabályokat, azt a házirendet és uszadai etikettet, amit leírva sosem láttam. Ha belépek bármilyen uszodába, ezen ismeretekkel a zsebemben szinte rögtön otthonosan mozgok, hiszen mindenhol ugyanazok a “szabályok”.
A kerékpározással – azon belül is az országúti kerékpározással – viszont egy teljesen új világba csöppentem. Ismeretlen, sok esetben komfortzónán kívüli világba. Beletelt egy kis időbe, hogy magabiztosan induljak neki a forgalmas utaknak és még a mai napig – ha kimarad egy hosszabb időszak – kicsit bizonytalanabbul merészkedek ki az autók, teherautók, kamionok közé. Görgőzés, bicikli-karbantartás és maga a kerékpár sport technikai finomságai mind-mind új, számomra ismeretlen területek. Kicsit elveszettnek érzem magam ebben a világban, azonban egyre több a kapaszkodó, egyre több ismeretet szedek magamra, egyre több kilométer van már a lábamban, így egyre több tapasztalatot is szerzek, aminek köszönhetően egyre otthonosabban mozgok benne.

2021 tavaszán izgatottan álltam az első triatlon szezonom előtt. Tavasszal egy duatlon versenyen próbáltam ki magam, ami ugyan tetszett, de nem volt a korábbi triatlonos élményemhez fogható.
Nagyon vártam már a szezon kezdést, mégis mikor a kapujában álltam, szó szerint tele lett a gatya. A szezon kezdő tiszaújvárosi sprint táv után két héttel már egy keszthelyi középtáv (1500 m úszás, 90 km kerékpár, 21,1 km futás) állt a versenynaptáramban, amit egészen addig fel sem fogtam, szinte meg is feledkeztem róla, így igencsak hidegzuhanyként ért, amikor 4 héttel előtte Dusi szóba hozta.
,,Húha…oké…valamikor tudunk egyet konzultálni előtte Dusi?” – szó szerint pánikolva kerestem meg edzőmet. Érdekes volt sok év öttusa versenyzői tapasztalattal a hátam mögött átélni azt a kétségbeesést, ami úrrá lett rajtam. Nem is volt csoda, hisz addigi legnagyobb sport kihívásomra készültem. Nyílt vízben előtte csak a Balaton-átúszáson úsztam, nem kimondottan verseny körülmények között. 90 kilométert addig csak Sárival együtt tekertem egyben a 2 napos Balatoni tókerüléseink során. Mindezek után várt rám még egy félmaraton is és tudtam, hogy a táv teljesítése 5-6 órát fog igénybe venni. Ilyen hosszú és intenzív terhelés még nem ért korábban. A triatlonban a rejtett negyedik számról, a frissítésről sem tudtam sok mindent még és magával a triatlon versenyekkel kapcsolatban is volt még bőven kérdésem, hiszen addig csak egy sprint távról voltak tapasztalataim, ráadásul a medencés úszással megoldott tiszaújvárosi sprint távról.

Dusival átbeszéltük, hogy mi vár rám, mire számítsak és hogy mire lesz szükségem. Az edzőtársaimtól is igyekeztem a lehető legtöbb tapasztalatot begyűjteni. A keszthelyi versennyel kapcsolatosan a létező összes információt megszereztem és minden youtube-os esemény videót többször végignéztem, hiszen amellett, hogy segített elképzelni, mi is vár rám, motiváltak is. Menet közben teljesítettem a tiszaújvárosi versenyt, ami bár jobban sikerült – jobb eredményt értem el, mint előző év őszén -, igazán nem sült el jól. Fejben nem voltam ott, hiszen a rám váró féltávon rágódtam. Lépésről-lépésre sikerült felkészülni mind felszerelésben, mind fejben a keszthelyi kihívásra. ,,De vajon tényleg készen állok?” – rugóztam a kérdésen. ,,Féljen az, aki nem edzett, nem tett meg mindent a felkészülés során. Fájni fog, de meg fogod csinálni!” – biztatott öcsém idézve egykori öttusa edzőnket. És én mindent megtettem! Efelől nyugodt voltam.

2021. június 12. 7:55-kor meghatódottan álltam a Balaton vizében, várva a 8 órási rajtot. Itt vagyok, hihetetlen! Hosszú volt az út idáig, mégis olyan hamar ideértem. Majd a startot követően minden összeállt, minden klappolt, elszállt minden kétség. Flow-ban telt a verseny, végig mintha kötélen húztak volna, így számomra korábban elképzelhetetlen idővel teljesítettem az első középtávú (és némi szigorúsággal első igazi) triatlon versenyemet.

A keszthelyi siker rengeteg önbizalmat adott, amivel a szezonban még további két sprint távot (Baja, Pécs), egy olimpiai, azaz rövid távot (Old Lake Man – Tata) és még egy közép távot (Balatonman Kenese) teljesítettem.

2019-ben kezdtem el igazán érdeklődni a triatlon iránt. Libabőrösen néztem Youtube videókat, vágyva arra, hogy egyszer majd én is ott legyek egy nagy verseny rajtvonalánál.
2020-ban el is indultam az első triatlon versenyemen és 2021-ben végig csináltam az első szezonomat, amely során messze túlszárnyaltam korábbi elképzeléseimet! Nagyon izgalmas út van mögöttem. Rengeteget tanultam magáról a sportágról is és magamról is.

Sokan segítenek, támogatnak, bíztatnak, ami nagyon sokat jelent számomra!

Izgatottan várom a következő 2022 triatlon szezonom kezdetét, hiszen nem kis kihívások várnak rám! 😉

Folytatjuk!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.