A jó futásnak több összetevője van.

A jó futásnak több összetevője van.
Somának tisztelegve
Nem volt egy kellemes futás, pláne a vége nem, de cserébe sokat tanultam a versenyből és ismét sikerült jobban megismernem önmagam. A sport ismételten egy új helyzet elé állított, amiből merítkezhet.
37. SPAR Budapest Maraton versenybeszámolója
Vegyes érzelmekkel álltam a verseny előtt és vegyes érzelmekkel álltam a verseny után is. Szükségem is volt némi időre, hogy leülepedjenek a gondolataim, érzelmeim és tisztábban lássak.
Ezért szeretek versenyezni. Még egy relatíve rövid versenynek is brutális lélektana van. Rengeteget tanulhat az ember abból, amin keresztül megy.
Egy élménydús, érzelemdús hosszútávú kapcsolat elején járunk: én és a terepfutás. Ha ténylegesen egy párkapcsolathoz hasonlítom, akkor most ott tartunk, hogy ismerjük egymást, egyre többet tudunk a másikról – a környezetünktől is sokat hallottunk egymásról – és az első pár randin már túl vagyunk. A legutóbbi, egyben harmadik ilyen alkalom a hétvégi VTM – Vértes Terep Maraton – volt, ahol félmaratoni távon futottam.
,,Már 5… már 10… már 15… oppálé… már több, mint egy félmaraton van mögöttem…25 is megvan!” Nagyon szépen haladtam, pontosan az elképzeléseimnek megfelelően, azonban a 30. kilométerhez érve mintha már egy másik futóversenyen lettem volna.
Mégis miért?
Miért futunk?
Miért töltjük már az év első napjának délelőtti óráit egy futóversenyen?
Mindannyian erre keressük a választ….